Cöliákia és az Ön kérdései
Cöliákia és az Ön kérdései
Mi a cöliákia?
![]() |
Acöliákia az élelmiszerekben található gluténnel szembeni tartós intolerancia. A cöliákia a szervezet genetikai, alkalmazkodási zavarral járó reakciója a gluténre (glutén), amely a bél hámsejtjeinek károsodását eredményezi. E hátrány miatt a tápanyagok nehezen szívódhatnak fel. A glutén a búzában, rozsban, árpában és zabban található. Ha a glutént eltávolítjuk az étrendből, a bélnyálkahártya viszonylag gyorsan regenerálódik, és a tünetek enyhülnek vagy megszűnnek. Ez egy autoimmun, egész életen át tartó betegség. A kiváltó ok a glutén, és szoros genetikai kapcsolatot feltételeznek a specifikus autoimmun reakció (AtTGA) kialakulásával.
Milyen formái vannak a cöliákiának?
1. A klasszikus forma - a legismertebb, amelyben minden klinikai tünet és a nyálkahártya atrófiás elváltozása jelen van. Jellemző tünetek a hasmenés, hasi fájdalom, fogyás és étvágytalanság.
2.Atipikus forma - az emésztőrendszeren kívüli tünetek, pl. növekedési zavar, vérszegénység, fogzománc-hibák, érzelmi zavarok.
3. Néma forma - amikor a betegségnek nincsenek nyilvánvaló tünetei, csak a diagnózis felállítása után merül fel a cöliákia gyanúja. Ebben a csoportban gyakran vannak olyan cöliákiás betegek rokonai, akiknél a családi anamnézisben antitesteket találnak. Az ilyen betegek csak a gluténmentes étrend bevezetése után észlelik a mentális állapotuk javulását, a puffadás eltűnését és jobban érzik magukat.
4.A rejtett forma - a betegség előfordulására genetikai hajlamot mutató betegeknél, akiknél a vizsgálat során nem észlelünk elváltozásokat, de akiknél a múltban klinikai tünetek és a vékonybél nyálkahártyájának elváltozásai jelentkeztek, vagy a jövőben jelentkezni fognak. Az ilyen személyeknél a cöliákia szerológiai markereinek jelenlétét mutatjuk ki.
5. Lehetséges - genetikai hajlam a betegségre. 4. A betegség klasszikus formája Európában átlagosan 1:200-1:250-es gyakorisággal fordul elő. A klinikai tünetek bármely életkorban, a gluténnek való különböző hosszúságú kitettség után jelentkezhetnek. A tünetek megjelenése késleltethető, ha a gyermek hosszú ideig szoptatott; a glutén korai bevezetése az étrendbe felgyorsíthatja a betegség folyamatát. Jelenleg a cöliákiát leggyakrabban iskoláskorú és óvodáskorú gyermekeknél diagnosztizálják. A tünetek megjelenésében szerepet játszhat a rotavírus-fertőzés vagy más betegség, például a cukorbetegség. A betegség diagnózisa a klinikai tüneteken, vérvizsgálatokon - a cöliákia szerológiai markerein - és a vékonybél nyálkahártyájának biopsziáján alapulhat.
A cöliákia kérdésekben:
Mi a glutén (glutén)?
- A glutén bizonyos gabonafélékben, például a búzában, zabban, árpában, rozsban, tönkölybúzában, kamutban és tritikáléban jelen lévő fehérje. A glutén tápértéke nagyon alacsony. Ennek a fehérjének a fő funkciója az, hogy "kötőanyagként" működik, összetartja a gabonalisztet, hogy abból kenyér készülhessen.
A cöliákia örökletes?
- A cöliákia tízszer gyakoribb a rokonoknál, mint a lakosság többi részénél. Hogy ez miért van így, még nem teljesen tisztázott. Ezzel szemben a környezeti hozzájárulás a betegség előfordulásának gyakoriságához a glutén jelenlétéből az étrendben meghatározható. A coeliakia komplex kórkép, amelyet örökletes és környezeti tényezők "mozaikja" okoz.
Hogyan jelentkezik a cöliákia?
- A legszembetűnőbb tünetek a hasmenés, a fogyás és az erővesztés, a puffadás és a hasi fájdalom, a hányás, gyermekeknél pedig a növekedés elmaradása. Máskor az emésztőrendszerrel látszólag nem összefüggő tünetek, mint például vérszegénység, csontritkulás, kimaradt menstruáció, vitamin- és ásványi sóhiány, vagy más társuló kórképek. A coeliakia azonban gyakran nem egyértelműen jelentkezik, és a diagnózis felállításakor figyelembe kell venni a különböző megnyilvánulásait. A cöliákia különböző klinikai megnyilvánulásai tipikus esetekre oszthatók, amelyekben az emésztési zavarok egyértelmű jelei figyelhetők meg (de ezek ma már egyre ritkábban fordulnak elő). Gyakoribbak azonban az atipikus esetek, amelyeket homályos megnyilvánulások, például irritábilis bélműködés jellemez. Egy másik gyakori tünet a vashiány.
Cukorbetegség és cöliákia?
- Az I. típusú (inzulinfüggő) cukorbetegségben szenvedő betegek 5-10%-ának van cöliákiája is. E két rendellenesség kezeléséhez elengedhetetlen a diéta szigorú betartása, de nem teljesen korlátozó. Valójában ma már a cukorbetegeknek, akiknek van és nincs társuló cöliákiájuk, azt tanácsolják, hogy az összes kalória és fehérje, cukor és zsír tekintetében normális étrendet fogyasszanak. Az étkezés utáni túlzott glikémiás emelkedés elkerülése érdekében ajánlott az összetett szénhidrátok (kenyér, tésztafélék, természetesen gluténmentes) és rostban gazdag élelmiszerek (zöldségek, hüvelyesek és friss gyümölcsök) fogyasztása. Az egyszerű cukrokat tartalmazó élelmiszerek (édességek) fogyaszthatók, de mértékkel. Ami a zsírokat illeti, jobb, ha a növényi zsírokat (pl. szűz olívaolaj) és a telítetlen savakban gazdag zsírokat (pl. egyes tengeri halak) választjuk, mivel ezek kedvezően hatnak a vér koleszterinszintjére. Végül meg kell jegyezni, hogy a cöliákia kezelése a cukorbetegség kezelésére is jótékony hatással van, mivel segít jobban szabályozni az anyagcserét és esetleg csökkenteni az inzulinszükségletet; segít továbbá megelőzni az olyan esetleges "csendes" szövődményeket, mint a vérszegénység és a csontritkulás.
Hogyan alakul ki a laktózintolerancia?
- A cöliákiában szenvedőegyénnél már a diagnózis felállítása előtt iskialakulhat laktózintolerancia, amelyet a bélnyálkahártya kiterjedt károsodása okoz. A laktózintolerancia azonban bizonyos mértékben még a cöliákia kezelésének megkezdése után is fennállhat, még akkor is, ha a bélnyálkahártya kellőképpen helyreállt. Ennek oka lehet egy genetikai enzimhiány, amely főként Dél-Európában meglehetősen gyakori a lakosság körében, és amelynek önmagában semmi köze a cöliákiához. Ezekben az esetekben a főként teljes tej fogyasztása olyan tüneteket okozhat, mint a hasi fájdalom és a puffadás. Ezt a rendellenességet úgy kezelik, hogy a laktózban gazdag ételeket, például a teljes tejet és a krémes fagylaltokat kivonják az étrendből. A teljes tejet ajánlott alacsony laktóz tartalmú tejjel helyettesíteni. Mivel a belek megmaradnak a kis mennyiségű laktóz megemésztésének képességében, normális esetben általában nem okoz problémát más tejtermékek, például a joghurt, a sajt és a tejes kekszek fogyasztása. A laktózra nagyon érzékeny embereknek azonban minden tejtermékről le kell mondaniuk.cöliákiával összefüggésben jelenik meg,de más okai is lehetnek.
Milyen pozitív hatásai vannak a gluténmentes diétának?
- A diéta megkezdésekor a klinikai tünetek megszűnnek, az antitestvizsgálat normális eredményt mutat, és a bélnyálkahártya normális állapotba stabilizálódik. A tipikus tünetekkel rendelkező személynél a terápia hatása csodaszámba megy: néhány nap alatt javul az étvágy és az általános hangulat, a hasmenés fokozatosan megszűnik, gyermekeknél pedig visszatér a természetes növekedés. Még az esetleges anyagcserezavarok, mint például a csontok ásványi sók hiánya vagy a vashiány és az azt követő vérszegénység is lassan helyreáll. A korai diétás kezelés elsősorban a hosszú távú szövődmények kockázatát csökkenti, de nem "szünteti meg" az összes lehetséges immunrendszeri kórképet, amely néha társul hozzá. Ezek közé tartozik például a pajzsmirigy működési zavar.
Milyen biztonsági szabályokat kell betartani a konyhában?
- Válasszunk olyan alapanyagokat, amelyek biztosan gluténmentesek. Kerüljük, hogy szennyezett kézzel vagy mosatlan eszközökkel és edényekkel (tálak, főzőedények, tésztaszűrők, fazekak stb.) érintkezzenek az élelmiszerekkel, amelyek tiltott élelmiszerekkel érintkeztek. Ne tegyünk ételt közvetlenül szennyezett felületekre, például a konyhapult munkalapjára, sütőlemezekre, a sütő aljára, a tűzhely vagy a grillsütő felületére. Mindig tisztítsa meg ezeket a munka megkezdése előtt. Ne használjon olyan sütőolajat, amelyet korábban gluténtartalmú ételekhez használtak. Ne használjon olyan főzővizet, amelyet már használtak glutént tartalmazó tészták főzésére. Használjon sütőpapírt vagy fóliát a főzőlapokon vagy felületeken, amelyek szennyezettek lehetnek.
Hogyan készítsünk olyan ételt, amely biztosan gluténmentes?
- A cöliákia nem betegség, hanem életmód. Hiszen a kezelés megkezdése után is érezhetően javul a pszichoszomatikus egészség, de meg kell tanulni együtt élni az új diétával járó szabályokkal. A gluténmentes termékek széles választéka, amelyeket jelenleg az erre szakosodott élelmiszeripari cégek forgalmaznak, nagyban hozzájárult a coeliakiás betegek életminőségének javulásához. A gluténmentes élelmiszerek egyre könnyebben elérhetővé válnak. A diétás korlátozások terhei a vendéglátóhelyeken is érezhetőek, mivel a gluténmentes ételek vagy snackek még mindig elég ritkák a vendéglátóhelyeken (étkezdék, büfék, éttermek). Ennek ellenére elmondható, hogy a helyzet évről évre javul, amire a betegszervezetek is törekednek.
A coeliakia és az iskola
- Néhány iskola képes étkezést biztosítani a coeliakiás gyermekek számára. Fontos azonban, hogy a gyermek szülei ellenőrizzék, hogy a tanárok és a konyhai személyzet tisztában van-e a problémával. A gluténmentes termékek meglévő választéka lehetővé teszi, hogy az olyan események, mint az iskolai kirándulások és születésnapi partik gond nélkül lezajlódjanak.
A coeliakia és a felnőtté válás?
- A diétás jogsértések általában a serdülőkorban fordulnak elő, mivel sok fiatalnak nehéz elfogadni, és különösen mások felé kifejezni "diétás másságát". A gyakori tünetmentesség megerősítheti a véletlenszerű diétás jogsértésekre való hajlamot. Mi a teendő ilyen esetekben? Ahelyes, ha elkerüljük a hibáztatást, vagy ami még rosszabb, a megfélemlítést; jobb, ha ahelyes tájékoztatásra és a helyes hozzáállásra összpontosítunk, amelyek segítenek a diéta betartásának javításában. Kiválasztott esetekben, különösen, ha a fiatal betegek és szüleik között konfliktusok vannak, pszichológus segítségét is igénybe lehet venni. A serdülőkori nehézségek általában átmeneti jellegűek, és nem zárják ki annak lehetőségét, hogy idővel megvalósuljon a cöliákiával való élet elfogadásának célja.